Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


GYEREK-VERSEK

Városban lakom

Itt lakunk a nagyvárosban,

abban is egy szép utcában,

magas háznak emeletén,

lakásunkhoz van ám erkély!

Ezért nekünk nincsen kertünk,

búzát, rozsot így nem vetünk,

se szántónk, se udvarunk

mert mondtam,  mi városban lakunk,

ezért nincs se ló se foltos tehén,

a tyúk is csak árválkodna szegény.

De én így is szeretem,

itt vagyok otthon veletek,

korán reggel ébredek,

 meglátogatnak  a verebek,

az erkélyen csivitelnek óra szám,

rigók is fütyülnek délután, csupa napsütés a szobám.

Ha labdázni lenne kedvem,

játszótéren megtehetem.

De néha arról álmodok,

hogy egy nagy tanyán lakok,

vizet a kútról hozok,

bárányokat úgy itatok.

Mindez azonban csak álom,

s hogy itt lakom, én nem bánom.


 

Perec király

Azt álmodtam délután,

hogy hivatott az ősz király.

Vajon mit szeretne felség mára?

Mi lehet a kívánsága?

Nem kívánok egyebet,

süssél nekem perecet!

Én süssek? Hát hol a pék?

Ki gyújtja be a kemencét?

Te maradtál csak nekem,

mondta a király csüggedten.

mindenki elment messzire,

hát fogadj szót izibe,

térülj fordulj, itt legyél,

mire a szomszéd király ideér.

Gondolkodtam, mit tegyek??

Jobb lesz, ha most felébredek.

Így maradt a király hoppon,

perecre már nincs is gondom.

 

                                            

 

Hacaca születése

Zúgó tölgyfaerdő kellős közepén

tarka rét pompázik, körbe öleli a fény.

A nap mindig oda süt, meleget áraszt

kell is a fény fűnek, fának, illatos virágnak.

Itt éldegél Nyihihi és Nyihaha

vadlovaknak királynője, királya.

Sörényük fényes, patájuk erős,

nem bánják ők, ha az idő esős.

Bölcs Nyihaha meghallgatja népe örömét és bánatát

Szép Nyihihi szeretettel támogatja az urát.

Minden vadló, csődör kanca boldogságban élne ott,

ha a király nem hordozna szívében nagy bánatot.

Esténként szép Nyihihivel arról álmodik,

hogy egyszer majd nekik is kiscsikójuk születik.

Amikor már azt gondolták, ez a csoda nem  jön el,

Mégis kaptak jó hírt róla, még az erdő is énekel,

Oly nagy az öröm,

minden harangvirág zenével köszön

 fűnek, fának mesélik a madarak,

kis csikóval lesz a család gazdagabb.

Aztán egy szép tavaszi reggelen, még a szél is azt súgja,

győzelem!

Trónörökös született!

Hacaca a kiscsikó már próbálgatja lábait,

odaugrál Nyihihéhez, anyja vidáman nyerít.

Nyihaha meg örömében bálba hívja ménesének lovait.

Roskadozó etetőkben, friss széna és zab halmok,

Erdő-mező attól hangos, hogy a lovak boldogok! 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.