Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KARÁCSONYOK

Az angyalom, és az álmom (2011)

 

Mást adni nem tudok,

Hát angyalomat küldöm hozzád!

hogy melegítse konyhád, szobád,

házad minden zegét-zugát.

 

Mást adni nem tudok,

Hát szálljon angyalom melléd,

Keresni nem kell kedvét,

társad lesz,  marad míg szeretnéd

 

Mást adni nem tudok,

Hát dúdoljon angyalom füledbe

örömkönnyeket csal szemedbe,  

körbetáncol énekelve.

 

Mást adni nem tudok,

Hát simogasson angyalom,

Tűnjön el minden fájdalom

Érintése gyógyító hatalom.

 

Mást adni nem tudok,

Hát utadon angyalom kísérjen

Hogy kiáld a próbákat vitézen,

Ha bántanak is mások keményen.

 

Mást adni nem tudok,

Hát angyalom adom kezedbe

Vezesd asztalodhoz, öleld a kebledre,

Látod, mindvégig kedvedet kereste.

 

Másként adni sem tudok..

Hát angyalom viszi a tarisznyát

Nem baj, hogy mindenki belelát.

Így tudja meg az egész világ,

Boldogságot küldtem én át

Neked és a családodnak,

Szeretetet nagyon sokat.

Adjatok másoknak is belőle,

Ne kételkedjetek felőle,

Hisz így teljesül be az álmom,

hogy  mindenhol

áldott, boldog a karácsony!

 

Állj meg egy pillanatra (2013)

 

állj meg egy pillanatra, ne rohanj,

tedd le kedvemért a gondodat.

öleld át ezt a pillanatot,

amit adok neked mára

legyen veled most az ünnep varázsa.  

 

csukd be a szemed, s érezd az illatot,

fenyőágak,  gyertyák,  sütemények vaníliája…

hadd fészkelődjön lelked zegzugába,

adjon ez meleget mára.

 

régi mosolyok és nevetések,

aligvárt, s mégis meglepetések

örömök és angyalszárnyak suhogása,

legyen ez a pillanat varázsa,

ajándék tőlem, neked!

 

Nyakunkon már az ünnepek

izgága rohanása,

de azért állj meg egy szemhunyásra,

s mint meleg köpönyeget rád terítem

a szeretetet.

 

Karácsonyi levelek 1917-2017 (elképzelt levelek az én tollamból...)

1917. I. világháború

Kedves Jézuska! Kovács Józsika vagyok, és csak egy dolgot szeretnék tőled kérni, hogy hozd vissza az apukámat, akiről már nagyon régen nem hallottunk, mert elvitték harcolni. Az anyukámnak, és nekem is nagyon hiányzik! Köszönöm! Józsika

1920

Édes-kedves Kis Jézuskám! Nagyon szomorú vagyok, mert a nagymamámmal nem tudok találkozni, azt mondják a szüleim, hogy sokáig nem is fogjuk látni egymást, mert az ő háza már egy másik országban van. De én ezt nem is értem, hiszen alig egy órát utaztunk csak, amikor hozzá mentünk látogatóba. Hiányzik az ölelése, a süteményei íze, Kormos kutya ugatása, ami már előre jelezte érkezésünket. Kedve Jézuska! Én semmi más ajándékot nem kérek, csak azt, hogy találkozhassak megint a nagymamámmal! Köszönöm neked! Jánoska

1925.

Kedves Jézuska! Az elemi iskola második osztályába járok. Nagyon szeretek énekelni, bújócskázni, hímezni. A tanító úrék meghívtak uzsonnára minket az osztályból, akiknek jeles bizonyítványunk volt, és ott láttunk egy szerkezetet, aminek rádió a neve. Ezen volt egy gomb, és amikor a tanító úr elcsavarta, akkor olyan, de olyan szépséges zene szólt a dobozból, amit én még soha nem hallottam. Akkor a tanító úr azt mondta, hogy ez már mindig így lesz, gyerekek, mert ez a rádió, és minden nap sugározza a szépséget. Így aztán sokat gondoltam azon, hogy mit is kérjek, és arra az elhatározásra jutottam, hogy rádiót kérek karácsonyra, hogy ezt a sok örömet a családom is megélje. Köszönöm: Katika

1927

Kedves Jézuska! Én még most is az új pengővel ismerkedek, meg a fillérekkel, mert én még kicsi gyerek vagyok, és eddig csak a koronát ismertem. Édesanyám azt mondta, hogy ne kérjek én semmit, mert tehenet kell venni, és ahhoz legalább négy hónapig takarékoskodnunk kell, pedig én csak egy nadrágot szerettem volna, aminek már hosszú a szára, hogy magam is a nagyfiúk csapatába tartozhassak. De egy nadrág egy pengő, a tehén meg kétszáz, és édesanyám azt mondta, fontosabb most nekünk a jószág, mint a nadrágom szára hossza. Azért én most titokban egy nadrágot szeretnék kérni Drága Jézuskám! Papp Gyurika hácsi lakos

1929.

Drága Jézuskám! Tudom, amit most kérek, azt nem lehet csak úgy zsipsz-zsupsz megkapni, de én hiszek benned, és a csodákban, és lehet, hogy mikor karácsonykor kinyitom a szemem reggel, akkor itt az ablak helyett egy ajtó lesz az ágyam mellett, amin keresztül át tudok majd menni egy másik szobába, ahol Ferenc bátyám alszik még. Mert levelet kaptunk tőle, nagyon messziről, Amerikából, és azt írta, már csak egyet tud tenni, hazaköltözik Magyarországra, és itt próbál nekünk segíteni, mert ott nagyon távol, a tengeren is túl minden rosszra fordult, azt híresztelik, sokáig nem is lesz jó, mert gazdasági válság lett. Ezért aztán hazajön, és segít, ahol tud a munkában. Édesapám nagyon mogorva azóta, és csak járkál ki meg be, és néha azt mondogatja, de hát hol fog lakni? Hol lesz az ágya? Mi is szűkösen vagyunk. Szóval, kedves Jézuska, kérlek, tegyél csodát, és legyen itt nekünk egyszer csak egy szoba. Imádkozom, és várok. Kiss Károly, 10 éves.

1931.

Drága Jézuska! Apukám azt mondta, hogy idén nem fogjuk tudni vendégül látni minden családtagunkat, mert fele annyi lett a bére, mint volt a minisztériumban. Pedig én már nagyon vártam, hogy találkozhassak az unokatestvéreimmel, mint eddig minden ünnepen. Azt szeretném kérni, hogy küldjél nekünk egy terülj-terülj asztalkát, és akkor a Mama se fog elfáradni a készülődésben. Köszönöm: Szabó Lalika

1933

Édes Jézuska! Szeretnék egy másik nagytestvért kérni, mert ez az én nővérem éjjel-nappal a Szomorú vasárnapot fújja, és már ettől nekem még a kedd és a csütörtök is szomorú lesz. Ja, igen. és ha lehetne, kérnék egy hintalovat is. Köszönöm: Horváth Pistike

1944.

Édes Jézuska! Először arra gondoltam, hogy kérek egy szép színes mesekönyvet, de aztán meggondoltam magam, mert mi lesz, ha a pincében baja esik, mert mostanában sokat vagyunk ott a sötétben, de én nem félek, mert mellettem van a nagymamám, és fogja a kezem. Mostanában gyertyával világítunk, mert a mama azt mondta, a petróleum füstöl, de lehet, hogy elfogy, és spórolni kéne vele. Hiányoznak a barátaim, az utcára nem mehetek ki, és a szomszédból is elmentek, már csak három család lakik a házban. Úgyhogy meghánytam, vetettem, és arra az elhatározásra jutottam, hogy egy nagy tortát kérek, diókrémmel, mert abból mindenkinek jutna, és már alig emlékszem az ízére.        Nagy Ágika 7 éves

 

 

1947.

Drága Jézuska! Most, hogy már nem csak szurkolni megyünk ki a papával a meccsekre, hanem még találgathatjuk is, hogy mi lesz a végeredmény, és ezzel még pénzt is tudunk nyerni, én most azt szeretném nagyon, hogy a Papa nyerjen a totón, mert akkor bármit kérhetek tőle, mert meg tudja nekem venni. És még azt is szeretném kérni, hogy nagyon erős legyek, de nem csak most, hanem majd mikor már nagy leszek, mert szuperszonikus repülőt is szeretnék vezetni. És azt is el szeretném mondani, hogy ezt a levelet azért tudom ilyen szépen írni, mert a Papától és a Mamától kölcsönkértem a család golyóstollát, hogy nehogy pacát ejtsek. De ha ezt a sok mindent nem tudom most megkapni, akkor se fogok csüggedni, mert akkor rád bízom, hogy mit kapok, Te biztos tudod, hogy mit érdemlek meg. Nagyon köszönöm azt is. Balogh Zolika 13 éves tanuló

1950

Kedves Jézuska! Először is szeretnélek tájékoztatni, ha esetleg nem tudnád, hogy mi már nem soroksági lakosok vagyunk, csak hogy ha esetleg angyalkát küldenél hozzánk, mert mi is most már budapestiek lettünk! Szóval, mostantól kezdve, ha elmegyek a vidéki rokonokhoz látogatóba, akkor nem csak azért leszek nagyon büszke, mert a legszebb szalagot köti az anyukám a hajamba, hanem azért is, mert azt tudom majd mondani, hogy fővárosiak vagyunk! Én igazából csak egyet kérek, hogy többet tudjak a szüleimmel találkozni, mert mióta itt vannak a sztahanovék, ők mindig a munkahelyükön vannak többet, mint itthon. Azt mondták, hogy ezt el kell fogadni, mert amíg el nem érik a csillagos eget, addig így kell ennek lenni, mert a felső határ a csillagos ég. Hát akkor én mégis csak azt kérem, hogy ne legyenek sztahanovék, és a csillagos eget együtt tudjuk nézni.

Molnár Piroska fővárosi lakos

1956

Édes Jézuska! Sokat gondolkodtam azon, hogy mit kérjek karácsonyra, és mindig csak egy dolog jut az eszembe, szeretném még látni az unokatestvéremet, és játszani vele, meg beszélgetni, de nem tudom, mikor lehet ezt majd megtenni, mert a családja összepakolta legszükségesebb holmijaikat, és elmentek az országból. Amikor utoljára találkoztunk, nagyon sírtunk, és aztán fényképet cseréltünk. Idetettem az asztalomra, és minden este meg reggel köszönök neki. Nagyon hiányzik. Én csak azt kérem, hogy még láthassam őt.

Kiss Anna iskolás

1961

Szeretett Jézuska! Eddig mindig azt gondoltam, hogy ha nagy leszek, akkor tanító leszek, és majd akkor nagyon büszke lesz rám az édesapám, de most, most már tudom, hogy űrhajós leszek, mint Gagarin! Édesanyám, amikor elmondtam neki, összecsapta a két tenyerét, ráncolta a homlokát, és azt mondta, Te gyerek! Csak nem az égbe vágysz! De most én megsúgom titokban, hogy igen, oda! Úgyhogy, már most szeretnék erre készülni, ezért én egy távcsövet kérek karácsonyra. Köszönöm: Varga Mihály 14 éves gimnazista

1964

Kedves Jézuska! Bár tudom, hogy Te mindent látsz, de azért megkérdezem, hogy láttad azt is, amikor a bátyámmal végig sétáltunk az új Erzsébet hídon? Ugye milyen szép? És még villamos is megy rajta, úgyhogy visszafelé nem kellett gyalogolni, azon utaztunk haza. Most, hogy közeledik a karácsony, már ABC áruházba is tudunk szaloncukrot vásárolni, ami nagyon érdekes, mert csak le kell emelni a polcról az édességet, és nem kell a pultnál sorba állni. Nekem ez nagyon tetszik. Sorról sorra megyünk, és egy kosárba belerakjuk, amire szükségünk van. Aztán már csak a pénztárhoz kell menni. Ha ott nálatok is van ilyen, akkor arra kérlek, hogy a barna mackós sorból válasz nekem egy dörmögőset, ennek én nagyon örülnék. Köszönöm Janika a II. emeletről.

 

1968

Kedves Jézuska! Egész évben nagyon igyekeztem teljesíteni a feladatokat, és jó jegyeket hoztam az iskolából is, még a szorgalmam is ötös lett. Így aztán rám kötötték az úttörő nyakkendőt, amit a nagymamám mindig megkérdez, hogy miért nem pöttyös, az jobban állna. Hiába magyarázom neki, hogy hogy is van ez, nem érti. Pedig vasárnap vele megyek templomba, és útközben mindig beszámolok neki a hét eseményeiről. Persze én se nagyon értem azt, hogy miért csak vasárnap látogatunk meg téged, de ha így van, hát így van. Azt gondolom, hogy egész évben igyekeztem jónak lenni, ezért talán kaphatnék egy farmer nadrágot karácsonyra? A tv-ben láttam, hogy ez lesz a divat, és én szeretnék lenni az első, aki az osztályban divatosan öltözik. Köszönöm: Kovács Teri ötödikes úttörő

1970

Drága Jézuska! Te még ilyet nem láttál! Mozgó lépcső van a városban, és az a föld alá visz, és ott fel lehet ülni egy vonatra, amit ha a föld alatt van, metrónak hívnak. Nagyon izgis dolog ám! És nagy benne a huzat, és közben meg nagyon gyorsan is megy, ha már az ember utazik vele. Még jó, hogy nem mindenki akar utazni, mert azt mondták, hogy 10 millió ember él itt az országban, meg még egy kicsivel több. Mi, 25-en vagyunk az osztályban, akkor ez azt jelenti, hogy 400.000 ezer ilyen osztály lehetne itt. Hát én ezt el se tudom képzelni. Szeretnék egy fényképező gépet kérni, hogy legalább a körülöttem lévőket meg tudjam örökíteni, aztán majd megszámolom, hányan is férünk rá egy képre. Köszönöm: Kollár Ági 14 éves

1985.

Kedves Jézuska! Most már szinte minden barátomnak van egy Comodorja, és azon játszanak minden féléket, csak nekem nincs. Szeretnék egyet én is karácsonyra, hogy ne kelljen mindig elkéredzkednem a szomszédba otthonról. Szabó Zolika 10 éves

 

1990

Kedves Jézuska! Képzeld el, az iskolában minden címert kicseréltek az osztályteremben, a régi sarló-kalapácsosat elvitték, és helyette olyat hoztak, amin a szent korona van. Aztán kiderült, hogy nem csak az osztályban cserélték le, hanem az egész országban! Aztán az is kiderült, hogy minden egyéb mást is lecseréltek, csakhogy még nem értek mindent, de amikor hallom a felnőtteket beszélni, szinte mindig azt mondják, hogy mert a változás így, a változás úgy, és közben mosolyognak. Ennek én felettébb örülök. Szeretnék kérni karácsonyra egy sétáló magnót, amit egyébkén wolkman-nak is hívnak, mert akkor is szeretnék mosolyogni, ha egyébként nem beszélnek hozzám, és azt vettem észre, hogy ha zenét hallgatok, az nekem örömet okoz. Ha lehet, akkor kék színűt kérek. Köszönöm: Vass Ildikó 13 éves

1991.

Kedves Jézuska! Volt évek óta egy nagyon jó levelezős barátom, aki a Szovjetunióban élt. Először csak azért kezdtem el vele levelezni, mert Anyukám azt mondta, így legalább gyakorolom az orosz nyelvet, merthogy ez a kötelező az iskolában. De aztán én nagyon megkedveltem őt, és fényképeket is küldözgettünk egymásnak, és képeslapokat is. Nem rég azt írta, hogy megváltozott a címe, én azt hittem elköltözött, de kiderült, hogy ugyanott maradt, de most már nem a Szovjetunióba kell a leveleket küldeni, hanem Örményországba, mert ugyan egy tapodtat se mentek, de most már így hívják a lakóhelyét.

Nagy örömöm volt ám láttam a Pápát és hallottam is, a Hősök terén. Sose fogom elfelejteni. Olyan sokan voltunk ott, hogy azt hittem, senki nem maradt otthon, mindenki a téren van.

Szóval annyi mindenféle jót kaptam már ebben az évben, hogy szinte nincs is olyan kívánságom, ami ne teljesült volna. Talán csak egy mozdonyt kérek a vonatomhoz, hogy ketten is tudjunk játszani Apával a terepasztalon. Ács Tibor iskolás

2000.

Kedves Jézuska! Annyi ünnepségen vettem részt ebben az évben, hogy meg sem tudom számolni a két kezemen. Magyarország milleniumi évet ünnepel. Még az országházban is voltunk, hogy megnézzük a koronát. Az év elején mindenki lázban égett, hogy a számítógépek feladják a működésüket, de ez mind csak pletyka volt, minden működött tovább, úgy mint addig. Így aztán tudtunk internetezni is, egyenlőre csak az iskolában. Én most nagyon-nagyon szeretnék otthon is, ezért ezt kérem én tőled idén karácsonykor, hogy nálunk is legyen internet. Balogh Péter 15 éves

2010

Édes Jézus! Elérkeztem a felnőtt kor küszöbéhez, és most már tényleg el kell döntenem, mi is szeretnék lenni. Mivel szüleim már régóta szorgalmazták az idegen nyelv tanulását, így évek óta járok német és angol külön órákra. Korlátlanul lehet már jelentkezni külföldi egyetemekre, vagy főiskolákra, ezért az a tervem, hogy Angliába jelentkezem az orvosi karra. Én ezért mindent megteszek, de kérek egy kis segítséget tőled is. Virág Mária érettségiző

 

2017.

Drága Jézus! Így az ünnep közeledtével összegzi az ember az elmúlt időt, s elgondolkodik, mit szeretne még…Minden évben írok neked levelet, mert jó megosztani a gondolataimat. S ha nekem jó, úgy hiszem, másnak is jó az, ha meghallgatják. Amit én kérek, az nem tárgy, és nem kézzel fogható kívánság. Azt szeretném, ha megállnánk egy pillanatra, s elfelejtenénk a vélt vagy valós sérelmeket, megbocsátanánk úgy másoknak, mint magunknak, s jó szóval, szeretettel, türelemmel, megértéssel, és tisztelettel vennénk körül embertársainkat. Szeretném, ha ez a kívánságom sok emberhez elérne, és megértésre találna, akár ha nélkülözött is bármiben, anyagiakban, vagy az érzelmeiben. Legyen az ünnep befelé fordulás, miközben nyújtsuk ki a kezünket, s nyissuk meg a szívünket. Mert ez a boldogság, ez az a minden, amit adhatunk és kérhetünk. Ezt kérem én ezen a karácsonyon mindenkinek, és magamnak. Áldott, békés, szép ünnepet.

 

Merengés  (2018)

Mondják rólam, a mindenséget ismerem,

mindent tudok, mindig jó nekem,

s mégis van, mit időről időre kérdezek,

magamtól, tőled… s mit tegyek,

hogy e gondolat válaszra találjon…

de vajon, mi vagyok én neked?

és Te, mi végre vagy a világon?

 

Sem harsonák, sem angyali fények

nem üdvözöltek, de tudtam, végre élek.

széna illat ölelt át a csendben

csillag hullott mikor megérkeztem

a jászolnál napkeleti bölcsek vártak engem.

szűz édesanyának az egyszülöttje lettem..

Kicsinyekkel együtt az üldözött gyerek,

de most ki vagyok én, mi vagyok neked?

Emlékszem anyámmal együtt Galilleában,

menyegzőre hívott el egy nagy család,

telt az idő, már hat napja ünnepelt a társaság.

A bor elfogyott,  így Jókedvük is alábbhagyott,

ezért Anyám hat korsó vizet hozatott.

S bár még nem jött el az órám, de megértettem

mit vár tőlem, s megtettem a csodát,

bor lett a vízből, mit szolgák a násznagynak adtak át.

Mirákulum, mi megesett?

ki voltam én, és mi vagyok most neked?

 

Oly sok helyen jártam, annyi mindent láttam,

folyót, hegyet, völgyeket,  a Genezáret tónál megálltam

s néztem, ahogy csüggedt halászok mossák a hálót,

mustrálták az eget, lesték a kék vizet vádlón,

mi nem adott semmit aznap, csupán üres szákot.

Megkértem hát Simont, próbálja meg újra,

vesse be hálóját a hullámzó tóba,

s bár nem hitt nekem, megtette szómra, 

annyi halat fogtak, két bárka is megtelt,

követtek eztán bárhova mentem,

halász-emberekből emberhalászokká lettek….

Varázslat, ami megtörténhetett?

Mi voltam akkor, és mi vagyon most én neked?

Voltak helyek, hova vissza-visszatértem,

Kapernaum városában sokszor, sok napot megéltem,

anyám, rokonok, barátaim, ismerősök vártak,

hittek bennem, ezért bűneik megbocsájtatának.

Ki méltatlan volt hogy átlépjem küszöbét,

a századosnak megadtam amit kért,

szolgája meggyógyult, s ő is belátta,

se pogány, se más nem állhat útjába

annak, kinek kenyere, ereje, alázat.

Felnézett rám, és dicsért,

a kérdés mégis visszatért,

mi vagyok most, mi voltam akkor neked, és miért?

 

A testvéred vagyok, tudom, atyánk képmása vagy, s én a tiéd,

leheletéből születtünk,  ami az övé, az a miénk.

Tiszta szívünk hol várja, hol adja a csodát,

ki pogány,  de ember, megmutatjuk annak is a palotát,

hol a Mindenható ölelő két karjával várja.

Hogy ki vagyok én, és te ki vagy a világban?

Egy kérdés, mire számtalan a válasz.

A becsület vagyok, s kiállok érted bármikor,

Az alázat vagyok, s elfogadlak akárhogy változol,

mert elhiszlek, hogy az vagy, kit testvéremnek hívlak,

ember, kit eszéért, lelkéért látlak igaznak.

A türelem vagyok, és várok, hogy kérd mi az mi megsegít

s ha megkapod, az engem is boldogít.

A bátorság vagyok, ne félj, hisz nincs miért

látod, ha kell hegyeket mozgatok testvéreimért.

De bármit teszek, és bármit mondhatok,

tudom, hogy csak egyetlen dolog vagyok,

azért jöttem, hogy megtanítsam neked én,

nincs ennél nagyobb dolog a földkerekén…ami magam vagyok.

Kérlek, emlékezz rá, ha bántanak,

ha hiányt szenvedsz, ha fájdalmad

oly nagy, s ha már azt hiszed, nincs remény…

gondolj rám, s arra, hogy ki vagyok neked én.

Lehettem volna a csoda, vagy lehettem volna

gyógyító, kívánság teljesítő, vagy hódító,

uralkodó a természet felett, s mégsem ezek vagyok,

de akkor én ki vagyok neked?

Én a szűz egyszülöttje, az Ő fia, testvéred vagyok,

s mégis csak egy, mi legfontosabb,

én a szeretet vagyok.

Kérlek hát, vedd a példám, hitem, igazam,

életem adom neked, érted,

nem kérek mást, csak semmiséget,

fogd a két kezem, tedd, és mond velem

éld így az életed, ezt add mindenkinek,

ki ember, s megkérdezi, vajon ki vagy te neki,

őszinte szívedből kiáltsd oda, csak annyit mondhatok,

neked, én a szeretet vagyok.

 

 

Cikkek

2020.12.17

Karácsonyi versek

/ Menüpont: KARÁCSONYOK / Hozzászólások: 0
 
Teljes bejegyzés